"egy újabb csík rosszabb minőségű kolumbiai kokain felszívása után -amit a minap vettem valamelyik stricitől- megkérdezte tőlem, hogy akarok-e még valamit tőle, mire én pajkosan előre-hátra mozgattam csak a mutatóujjam, hogy ezzel is jelezzem, ide kell jönnie. megtörölte az orrát, mert kicsit „poros" volt majd elindult az ágy felé, ahol én is feküdtem egy szál pólóban (mert mindig van rajtam egy póló, sohasem veszem le, ha kurvánál vagyok...). közben utasítottam, hogy lassan lépjen fel az ágyra, de nehogy ügyetlenül tegye, mert nem azért fizetek egy rakás pénzt neki, hogy amatőrökkel legyek. aztán fölém hajolt és óvatosan megmarkolta a tökömet, ami a ribanc látványától egészen kőkeményre duzzadt már.. ezek után belesúgtam a fülébe, hogy „a viszlát-pipa még hátra van bébi". és lassan, de határozottan lenyomtam a fejét.
erre ő: - „de ugye nem az lesz megint, mint a múltkor? mert nem szeretném azt. érted? nagyon nem..."
egy laza fejrázással megnyugtattam, majd elkezdett szopni, én meg néztem magunkat a tükörben. annyira tetszett a látvány, hogy arra gondoltam, rágyújtok egy cigire. el is kezdtem matatni az éjjeliszekrényen,
de sehol nem találtam a cigimet. undorító ez a nap, semmi sem jön össze..."
Utolsó kommentek